Hogyan lehet meghosszabbítani a homokszalagok élettartamát

A homokszalagok gyártási folyamata szigorú követelményeket támaszt a homokszalag szubsztrátumaira, csiszolóanyagaira, kötőanyagaira és a homok ültetési sűrűségére vonatkozóan. A homokszalagok élettartamának idő előtti lejártát gyakran a nem megfelelő használat okozza. Az alábbiakban néhány tipikus problémát elemezünk.

1. Borító ragasztás:

Ha a csiszoló vágóélre fémréteg kerül, az ragacsossá válik, és a homokszalag felülete fényes lesz, ami sima érzést ad érintésre. A ragasztóburkolat főleg nagy szilárdságú fémanyagokban fordul elő, különösen kemény és szívós anyagokban.

Az elégtelen csiszolási nyomás a fő oka a burkolat letapadásának. Nagy keménységű anyagoknál az elégtelen nyomás megnehezíti a csiszolószemcsék behatolását a munkadarabba, és megnehezíti a csiszolószemcsék eltörését és megélesedését.

Egy puhább érintkezőkorong vagy nyomólap kellően nagy csiszolási nyomás mellett is csak súlyos összeomlást okoz, és megnehezíti a csiszolószemcsék benyomódását a munkadarabba.

A nagyobb homokszalag-sebesség miatt a csiszolási területen nem jut elegendő idő a csiszolószemcséknek, csökken a munkadarabba való behatolás mélysége, és erős felmelegedés következik be.

A sapkák ragasztásának okai átfogóak, és a megoldások is átfogóak. Vagyis a megfelelő érintkező kerekek vagy nyomólapok, a kellően nagy csiszolónyomás és a kisebb szalagsebesség a probléma alapvető megoldása. Természetesen jó önélező tulajdonságokkal rendelkező csiszolóanyagokat is kell választani.

2. Pirulás:

A csiszolási folyamat során, bár az összes csiszolórészecske még jelen van, az élesség már nagyon gyenge. Ennek az az oka, hogy a kopás következtében a csiszoló vágóél eltompul, és ezt a jelenséget tompaságnak nevezik. A normál tompaság a csiszolószalag élettartamának végére utal. Nyilvánvaló, hogy amit itt "tompulásnak" nevezünk, az elsősorban a csiszolószalag helytelen kiválasztása vagy használata okozza, mielőtt a csiszolószemcsék teljesen elhasználódnának.

A puha érintkező kerekek vagy nyomólemezek megnehezítik a koptató részecskék behatolását a munkadarabba, ami sima élt eredményez.

Az elégtelen csiszolónyomás a csiszolószalagot is tompíthatja, és a csiszolóanyagot nehéz önélezni.

Ha a munkadarab kemény, nem célszerű homokszalagot választani, vagy a homokszalag sebessége nagy, és nehéz a munkadarabba belevágni és tompára csiszolni.

A homokszalag abnormális kopása súlyosan befolyásolja annak élettartamát, nagymértékben növeli a feldolgozási költségeket, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni.

3. Elzáródás:

A blokkolás az, amikor a csiszolószemcsék közötti rést gyorsan lefedik és kitöltik forgácsok, mielőtt a csiszolószemcsék vágóéle teljesen eltompulna, amitől a homokszalag elveszíti vágóképességét.

Sok ok okozhat eltömődést, főleg a nem megfelelő használat, a feldolgozási anyagok és a homokszalagok kiválasztása.

Az érintkező kerék vagy a nyomólemez túl puha, ezért a csiszolószemcsék nehezen tudnak behatolni a munkadarabba. A csiszolószalag főként csiszolt állapotban van, és a feldolgozási területen a hőmérséklet a súrlódás miatt felmelegszik, aminek következtében forgácsok "hegesztésre" kerülnek a csiszolószalagra, ami eltömődést okoz. A megoldás a kemény érintkező kerekek és nyomólapok, vagy csúcsfoghátú érintkező kerekek és nyomólapok, vagy kis átmérőjű érintkező kerekek stb.

Ha a homokszalag sebessége túl nagy, akkor a csiszolószemcsék nehezen tudnak hatékonyan behatolni a munkadarabba, ami eltömődést és a munkadarab égési sérüléseit is okozhatja. Ebben az esetben csökkenteni kell a homokszalag sebességét.

A túl puha feldolgozott anyagok (például színesfémek, például alumínium és réz) hajlamosak a homokszalag felületének eltömődésére. A megoldás a ritka ültetési homoksávok használata kell, hogy legyen; Használjon durva szemcséjű homokszalagot, miközben teljesíti az érdesség követelményeit. Törékeny szilícium-karbid csiszolószalagok használata; A köszörülési segédanyagok hozzáadásának módszerének átvétele, például kenőanyagok használata.